Minden idők legütősebb def-techno rombolásait a brit The Prodigy-formáció állította elő a kilencvenes évek közepén, helyreállítva a britpop által megtépázott zene tekintélyét olyan listahódító slágerekkel, mint a Charly, a Voodo People, a Smack My Bitch Up, vagy a Firestater. Legsikeresebb hardcore hadjáratukkal, a Fat Of The Land-del Liam Howlették korábbi milliós tarolásaikat (Experience - 1992, Music For The Jilted Generation - 1994) is felülmúlták, behúzták az összes eladási és díjbesöprési rekordot, köztük az 1999-ben leggyorsabban elkapkodott lemeznek járó Guinness Record bejegyzéssel. Első három lemezüket minden mérvadó popkult archivum az első vonalban említi, legyen szó a Rolling Stone magazin által összeállított, a kilencvenes évek legfontosabb albumait tartalmazó listáról, a brit Q magazin legjobb brit albumairól, vagy arról az 1001 lemezről, amit halálunk előtt kötelező meghallgatnunk. A Prodigy-gépezet a 2000-es években is futószalagon szállítja a betondzsungelek fogtépő erőit összefogó audiocsomagokat. Legújabb őrülete, az ötödik nagylemezről leválasztott Omen című kislemez, az első helyen indított a brit eladási listákon. Az elektro-kórtörténet idén az Invaders Must Die-turnéval folytatódik; a március elejétől útjára induló Prodigy-turné az augusztusi Sziget fesziválon keríti hatalmába a hazai közönséget, amely feltétel nélkül adja meg majd magát a brit elektrosokk terapeuták szaggató rave-hullámainak.