Hallottál róla, hogy a fellépésetekkel egy időben a neonáci söpredék is koncerteket szervez Budapesten? Üzensz nekik valamit?

Nicky Wire:  Konkrétan szarok rájuk. Nagyon remélem, hogy senki sem megy el erre a baromságra ezen a szép napon.   

1986-ban születtem, akkor, amikor a Manic Street Preachers megalakult. Nem furcsa, hogy most itt ülök és kérdéseket teszek fel neked? Szerinted jó dolog Manicet hallgatva felnőni?

NW: Most nagyon öregnek érzem magam. 23 év sok idő! Szerintem egy kicsit nihilista és destruktív kölyök lehettél, ha sok Manicet hallgattál gyerekkorodban. Richey is egy ilyen srác volt és ezeket az érzéseket dalszövegekben adta ki magából. A zenei megoldások mellett az a legfontosabb, hogy a számaiddal egy általad fontosnak tartott üzenetet adj át a rajongóknak és hogy így egy közösséget alkossatok. Richey ezt meg is valósította. Ő volt a legnagyobb tudású ember, akivel valaha találkoztam.

A Journal For Plague Loversen Richey dalszövegeinek hagyatékát dolgoztátok fel. Ezek után hogyan léptek tovább?

NW: Most még teljesen leköt minket az új lemez népszerűsítése. A Journal For Plague Lovers egy nagyon zaklatott album, nehéz és komoly elmélyülést igénylő témákkal. Mi is teljesen a hatása alá kerültünk, amikor felvettük. Ezek után valami teljesen más következik, elsősorban azért, mert az én szövegeim teljesen mások, mint Richeyéi. Nem is tudok olyan ütős számokat írni, mint ő. A következő album sokkal vidámabb lesz és az élet apró örömeit ünnepli majd.

Richeyről lassan tizenöt éve semmi hír. Ha mégis visszatérne egy nap, mi lenne az első dolog, amit együtt csinálnátok?

NW: Innánk egy kávét és benyomnánk egy tábla csokit. Mindig ez volt a közös program, ha volt egy kis szabadidőnk. De lehet, hogy mivel nem láttuk egymást tizenöt éve, inkább a hagyományos brit délutáni teás ismerkedést vetnénk be.

Miért változtattátok meg a zenekar nevét Betty Blue-ról Manic Street Preachersre?

NW: Manic Street Preachersként indultunk, de úgy éreztük, szarok vagyunk, ezért gyorsan szereztünk egy női énekest és megváltoztattuk a nevünket Betty Blue-ra. De ez a projekt sem jött össze, úgyhogy visszatértünk a Manichez.

Huszonhárom év alatt majdnem kétszáz számot írtatok. Melyik a legjobb?

NW: Nem könnyű  választani. Különbözői korszakaink voltak, más és más legjobbakkal. Nekem a személyes kedvencem a Freedom Of Speech Won’t Feed My Children a Know Your Enemyről.

A zenekar nagyon sok szakmai díjat is begyűjtött az évek során. Te melyiket tartod a legfontosabbnak?

NW: Az Ivor Novello-díj az A Design For Life-ért és az Everything Must Gone-ért kapott NME-díj. Mindkét kitüntetést életem egyik legnagyobb pillanataként tartom számon.

A szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt felhasználta kampányában az If You Tolerate This Than Your Childern Will Be Nextet az Európa Parlament-választások során. Én nem tudtam megfejteni, hogyan passzolhat össze a két dolog. Neked sikerült?

NW: Ebből is látszik, mekkora idióták. Ez a szám a fasizmus elleni harcról szól. Walesi hősöknek állít emléket, akik a spanyol polgárháborúban harcolva szálltak szembe a fasizmussal.

Ki fogja vezetni a következő világforradalmat?

NW: Mindannyian várjuk a változást, mert minden politikai rendszer összeomlott már vagy az összeomlás szélén áll. Nem maradt senki vagy semmi, amiben hihetnénk. Nem tudom, mikor fog felbukkanni a következő nagy politikai eszme, de egy biztos, hogy az emberek nagyon ki vannak éhezve rá. 

Mi a tervetek a Szigeten a fellépés után?

NW: Lehet, hogy szétnézünk a fesztiválon. Minden attól függ, hogyan sikerül a koncert. Talán feloszlunk. (Nevet)

Nagy Dániel

(Forrás: sziget.hu)

Sziget Fesztivál Online - sziget.biz